Sziasztok! Meghoztam a következő fejezetet! Remélem tetszeni fog! Léci kommenteljetek. Ha már elolvastátok hagyatok nyomot magatok után !
Alli
Holdfogyatkozás
3. Fejezet
Hazatérés
Már majdnem két hete volt, hogy Kali és
Deaucalion kijelentette a szülinapomon, hogy haza költözünk. És ez a nap el is
jött, hónap vége van, KÖLTÖZÜNK. Reggel kinyitottam a szemem és vissza is
csuktam gyorsan, mivel a fejemre borult egy doboznyi cucc. A fejemre borult
doboz dísztárgynak hála akkorát sikítottam, hogy még a szomszéd város is
belezengett. Erre a nővérem betörte az
ajtót, hogy mi van. Amikor meglátta a fejemen a dobozt elkezdett sírni a
nevetéstől. Erre a hangos röhögésre mindenki a szobámba tódult és persze
mindenki röhögött, kivéve én. De szerencsére Lora megszánt és levette a
fejemről a kartont. Én durcásan néztem rájuk mire mindenki még jobban nevetett.
-
Ne nevessetek ki! – mondtam durcásan és
kipattantam az ágyikómból.
-
Tünés kifelé a szobámból készülődni
szeretnék! – förmedtem rájuk. Mire kimentek a szobámból. Én bementem a fürdőmbe
lezuhanyoztam, fogat mostam, aztán felöltöztem. Egy fekete trikó és fehér
farmer forrónaci, fekete tornacsuka. Felcopfoztam a hajam, utána rohantam le és
lehordtam a még szobámban lévő dobozokat. Beültem a Sevimbe és kiálltam vele az
út szélére. Aztán befutottam a házba elővetem egy almát és jóízűen csámcsogtam
rajta. Mire a többiek is kipakoltak én már útra készen ücsörögtem a valaha
nappalinak nevezet helyiségben egy dobozon. Nagy pufogás, durrogás ütötte meg a
fülem. Biztos megjött a kamion, gondoltam. Néhány napja már minden bútorunkat
elvitték csak az ágyak voltak a házban és azokat most pakolták fel, utána
felpakoltuk a másik kamionra a csomagokat, Kali bezárta az ajtót, mindenki
beült az autójába és indíts a másik házhoz.
„Egy hónappal később”
Reggel az óra csörgésére ébredtem. Kinyomtam az órát és visszahanyatlottam
az ágyamba. „Első nap!” gondoltam. Kikeltem lezuhanyoztam, hajat mostam, fogat
mostam, meg szárítottam a hajam. Egy szál törcsiben mentem
ki a szobámba. Kinéztem milyen ruhát akarok felvenni. Fekete csőnadrág, fekete
trikó, piros fekete kockás ing, piros torna csuka. Utána kivasaltam a hajam és
csak hagytam, hogy lógjon. Utána sminkeltem, felkaptam a táskám és lerohantam
reggelizni. Reggeli után felkaptam a bőrdzsekim és elindultam a suliba. Még
mielőtt elindultam volna, lebeszéltem Aidennel, hogy bármit csinálok nincs
szükségem testtőrre. Utána beültem a fekete sevimbe, amit Derektől kaptam
szülinapomra. És már úton is voltam a Beacon Hills középiskola felé. Amikor
megérkeztem nagy volt a nyüzsgés. Kiszálltam, elindultam befelé messziről
láttam, hogy az ikrek követnek. Elővettem a táskámból az órarendet, megnéztem
milyen órám lesz az első, ami matek volt. Betettem a táskámat a szekrényembe
kivettem a matek cuccot. Elindultam a terem felé. Egy srác meg állított.
-
Szia! – Köszönt – Meg tudod mondani
merre, van a matek terem, mert én elsős vagyok? – kérdezte kedvesen, világoskék
szemét rám emelve, szőke haja felzselézve.
-
Szia! – mondtam – Igen persze! Amúgy én
is elsős vagyok! – mondtam kedvesen.
-
Az jó! Akkor megyünk együtt? – kérdezte
-
Aha! – mondtam
-
A nevem Liam és a tied? – kérdezette
kedvesen.
-
Niki! – hangzott tőlem a rövid felelet.
-
Itt vagyunk! – mondtam neki a terem elé
érve.
-
Köszi, a segítséget! - mondta Liam kedvesen és bementünk. A padban
kettesével lehetett ülni. Én leültem egy tejesen üres padba. Lassan minden diák
idetalált. Mindenki keresett magának egy helyet. Liam mellém ült le.
-
Gyerekek! Egy kis csöndet kérek,
elkezdeném az órát! - mondta a tanárnő.
Elkezdődött az óra, a tanárnő
lelkesen magyarázott. De az én eszem a két nap múlva elérkező teliholdon járt.
Így morfondíroztam magamban, mikor éreztem, ahogy a kréta lepattan a
homlokomról.
-
Lennél szíves figyelni!- mondta – Mert
zavarod az órámat.
-
Elnézést! – mondtam, de kicsit sem bánva
szívem szerint visszadobtam volna neki úgy, hogy felnyalja a padlót. De nem tettem.
-
Min gondolkodsz ennyire? – kérdezte Liam
-
Semmin! – mondtam – Csak egy kicsit
ideges vagyok!
-
Új vagy a városban? – kérdezte
-
Régi új! – mondtam
-
Lakktál már Bachon Hills-ben?! –
kérdezte
-
Ja! – vágtam rá hanyagul. Reménykedtem benne,
hogy nem ismeri a bátyámat. Mivel Derek már majdnem két éve ingázik köztünk és
Bachon közt és sok embert ismer, előre szólt, hogy kerüljem el az alfát
„Scott-ott”, mert ő igaz alfa és Dereknek ki kell magyarázni az érkezésünket.
Nem akar balhét, de azért négy alfa az négy alfa.
-
Oké!- mondta – De azért nem kel
leharapni a fejemet.
-
Bocsi – mondtam neki bocsánatkérően
ráemeltem jeges kék szemeimet mire elmosolyodott. Hirtelen elgondolkodtam azon,
hogy még csak most ismertem meg, de máris ilyen jól elbeszélgettünk. Ebben a
gondolatban a csengő hangja szakított félbe.
-
Szia! – mondtam neki, amikor ki indultuk
a teremből.
-
Szia! – Mondta és eltűnt a haverjaival
terem előtti zűrzavarban. Ekkor Ethan termett mellettem.
-
Hali Eth! Mizu? Hogy telik az első nap?
– kérdeztem tőle és elindultam vele a Kémia terem felé mivel a következő óránk
ugyanaz.
-
Szia Nix! Aiden nekiment egy srácnak és már
megint csajozik! – panaszkodott – De ahhoz képest elviselhetően képzeld beléptünk
a lacrosse csapatba. Találkoztam egy sráccal a neve Deni, és nálad?
-
Kösz jól vagyok fejbe dobot a tanárnő
egy krétával. – panaszkodtam neki az órán történtekről.
-
És a srác? – kérdezte vigyorogva
-
Milyen srác? – kérdeztem
-
A szőkeség! Akitől elköszöntél. Rémlik! – mondta mire
énnekem végre leeset, hogy Liamrol beszél.
-
Ja! Hogy ő! Ő Liam! Mellettem ül
matekon! – mondtam neki
-
Áhá! – mondta egy sejtelmes mosoly kíséretében.
-
Nincs semmi, áhá! – mondtam neki. Utána
végigültem három unalmas órát. Ebédnél leültem egy üres asztalhoz és egyszer
csak azt vetem észre, hogy Liam leül mellém. A haverjai pedig velem szemben.
-
Szia, Niki! - köszönt nekem
-
Sziasztok! – köszöntem nekik.
-
Hello! – köszöntek a haverjai.
-
Srácok ő Niki! Niki ők pedig Gerett és Mason.
– mutatta be őket Liam. Ekkor megéreztem Aiden közeledő szagát. Reménykedtem benne,
hogy nem veri ki a balhét, csak azért mert a fiúk ideültek. Ebből a gondolatból
Mason szakított ki.
-
Hé, Niki jössz a mai edzésre? – kérdezte.
Én kisé furán néztem rá mire helyesbített. – Nézőnek! Igazából selejtező lesz,
minden poszt üres! Liam indul csapatkapitánynak! – magyarázta Mason – Hmm?
-
Aha! – vágtam rá kapásból. Hirtelen
megláttam Aiden közeledő alakját ezért a balhé elkerülése érdekében felkeltem.
- Bocsi mennem kel! Akkor edzésen!
Sziasztok! – és már el is tűntem a szemük elől. Még végigültem utána négy
fárasztóan unalmas órát. Amikor kijöttem
az utolsó órámról Aiden a szekrényemnél várt.
-
Szia Nix! Hogy telt a napod? – kérdezte
és a válaszom meg sem várva fojtatta. -
Remélem, hogy miattam és Ethan miatt jössz az edzésre hugi és nem a
szőkeség miatt! – mondta fenyegető hangsúllyal – Akkor az edzésen Hugica! –
mondta és faképnél hagyott. Tudom, hogy tervez valamit a válogatóra, ami nem
túl jó Liamra nézve.
-
Bunkó! – gondolkodtam félig hangosan.
És megint elmúlt szerda. Vic
VálaszTörlésNem igaz ez pontosan érkezett!
VálaszTörlés